A fák, az erdők…élő organizmusok… ők alkotják Földünk tüdejét… Bár az ENSZ 2013-ban március 21-ét az erdők világnapjává nyilvánította, mégis minden nap, minden percben egy focipályányi tűnik el belőlük a világból. Ebben a cikkben összeszedtem Öt érdekességet ezekről az élőlényekről, melyben nagy segítségemre volt Peter Wohlleben, német erdész, aki szerint “a fák többek, mint oxigént előállító és levegőtisztító élőlények. Egyediek, vannak érzéseik, közös nyelvük, és vigyáznak egymásra”. Az alábbi felfedezések nagy részben hozzá kötődnek.
1. A fák sétálnak – Az ecuadori esőerdők mélyén olyan pálmafákra bukkantak, (Socratea exorrhiza, lásd fenti kép) melyek képesek a gyökerük segítségével akár 20 méter távolságot megtenni egy év alatt. Ezek a fák előfordul, hogy 25 méter magasra is megnőnek és ahogy a talaj erodálódik, vagy meglazul, a fa szilárdabb talaj vagy több napfény után kutatva új, hosszú gyökereket ereszt. Miután az új gyökerek megkapaszkodtak, a fa kissé előrehajol és a régi gyökereit a levegőbe emeli. Hát nem olyan, mintha tényleg hatalmas lábakon állna?
2. A fák kommunikálnak egymással – egy elképesztően szövevényes, emberi szem számára láthatatlan földalatti kommunikációs rendszerrel, kapcsolódnak egymáshoz. Ezen keresztül „beszélgetnek” és tápanyagokat küldenek egymásnak. Például ha egy fát megtámad egy rovar, akkor kémiai figyelmeztető jeleket küld át a többieknek, hogy fel tudjanak készülni a védekezésre. A fák egymást támogatják ezen a hálózaton keresztül, és van, hogy az egyik ad egy kis szenet a szomszédjának, majd legközelebb a másik segít. Ez a föld alatti közösségi háló egyetlen élő szervezetté alakítja az egész erdőt. S ha az erdő az emberek nyelvén is tudna kommunikálni talán valami ilyesmit üzenne: 
3. A fák felismerik egymást és kötődnek egymáshoz – Az anyafák néha több száz fához is csatlakoznak. Képesek felismerni a csemetéiket és mindenféle tápanyaggal (víz, szén, nitrogén, foszfor stb.) látják el őket, mindezt a növekedés idején négyszeres mennyiségben küldik.
4. A fák közösségi lények -nem szeretnek egyedül lenni, keresik egymás társaságát. Ugyanakkor úgy tűnik, egyes fafajták példányai elkerülik a szomszédos fák ágainak és leveleinek megérintését. De ez talán az egymásra való odafigyelésükt is bizonyítja. A Crown Shyness, azaz a lombkorona félénkség, ahogy a lenti képen is látszik, egy valós jelenség, és elképzelhető, hogy a rovarlárvák átterjedését segít megakadályozni, illetve optimalizálja a fák fotoszintézisét.
5. A fáknak is van pulzusa – Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik. Az eredmények a fák vízszállításának egy eddig ismeretlen mechanizmusát sejtetik: a fák „pumpálják” a vizet – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Az adatok azt mutatták, hogy a fák ágai egy-két centimétert mozognak fel-le, kettőtől hat óráig terjedő, tehát az éjszaka hosszánál lényegesen rövidebb ciklusban ismétlődve.
Végezetül, ha már Glóbi blogját olvasod, hadd mutassam be neked Glóbi saját Égerfáját. Égi, aki most még csemete ugyan, de remélhetőleg hamarosan az égig ér majd, a gyönyörű Bükkös patak partján növekszik. Ha Szentendrén jársz feltétlenül látogass el erre a varázslatos helyre!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: